Tudom-tudom, nem tartottam be a napirendet, csak az a baj, hogy a munka és a magánélet mellett, alig van időm írni. Le vagyok maradva a bejegyzés-challenggel, de hiába, a munka és az élet elveszi az időt az írástól. Mire időm lenne írni, olyan fáradt vagyok, hogy csak bezuhanok az ágyba és már alszok is.
Na szóval, ha nyernék a lottón, mire költeném a pénzt?
Jó kérdés, vagy inkább feltevés.
Nem ismerek olyan embert, aki ne játszott volna el a gondolattal, hogy mi lenne, ha megnyerné a lottó ötöst. Hallottunk már siker sztorikat.
Győrben például sokan ismerik annak a hajléktalan bácsinak a történetét, aki utolsó forintjaiból vett egy lottószelvényt és megnyerte a főnyereményt, ami örökre megváltoztatta az életét. Persze, a siker sztorikon kívül hallhattunk a sötét oldalról – és itt nem a Star Warsból ismert Darth Vader irányította oldalra gondolok – amikor a lottónyertesek minden vagyonuk elveszítették, vagy a végén az alkohol elvonón kötöttek ki.
Ha legalább ezerszer nem hallottam életem során, hogy a pénz nem boldogít, akkor egyszer se. Erre a feltevésre én a következő kérdéssel szoktam válaszolni: Láttál te már szomorú gazdagot?
Igen, tudom pénzen nem lehet családot és boldogságot venni, de azt hiszem nagy igazság, amit egy filmben hallottam: A gazdagság biztonság, csak más szóval. És tudjátok, azt hiszem ebben nem kis igazság van, mert ha pénz van az élet is könnyebb. Nem kell azon aggódnod, mikor veszíted el az otthonod, lesz-e mit enned, és hogy tudsz-e ruhát adni a gyerekeidre. De azt hiszem igencsak eltértem a tárgytól, nem igaz?
Szóval, ha nyernék a lottón – másodszorra csak nekifutok – sok ötletemet megvalósíthatnám. A Zöld Fény kávézót, az utazásokat a kedvenc helyeimre és, amit a legjobban szeretnék: Kiadatnám a regényem.
Persze, a szerzői kiadás igencsak rossz hírnévvel él, de nézzétek meg hányaknak sikerült.
Tudjátok, nemrég alkalmam nyílt beszélni egy kiadó vezetőjével, aki elmondta, hogy ha egy szerző jól ír és a kiadás után is foglalkozik a könyvével, akkor nem lehet baj. Hogy jó író vagyok-e? Azt nem tudom, de gyakorlok és igyekszem minél jobb lenni. Szóval a pénz egy részét erre költeném el.
A másik része pedig menne a bankba és ott gyarapodna, hisz’ én se fogok örökké dolgozni, nem de? Jó lesz az ott öreg napjaimra félretéve, és jó tudni, hogy ha az ember lánya megszorul, akkor van mihez nyúlni.
Őszintén megmondva, nincsenek nagy igényeim. Mindig is egyszerű életet éltem, nem vágyom sportkocsikra, világ körüli útra, vagy egy villára a Balatonnál, de azt tudom, hogy ahhoz, hogy nyerhessek egyetlen dologra van szükségem.
Szerencsére!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: